Véleményem: gépjármű szakterületen tanulóként tudom, hogy ezen elektromos szabályozórendszerek mennyiféle hibalehetőséget rejtenek magukban. Sokszor felhozhatjuk érvnek ezek mellett, hogy a különféle szenzorok, elektromos berendezések elvüknél fogva száz évig ellátják a szolgálatukat, ámbár a mai nanotechnika (mely a kontrollerek révén az Odoo-ban is jelen van) arra szakosodik, hogyan lehet egy “homokórát” beleépíteni a panelokba, egy amolyan önmegsemmisítő berendezést, mely azután visszaszámlál, s idővel elrontja az adott készüléket.
Én mindarra esküszöm, amit a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban találhatsz, óriási relék, analóg műszerek és mechanikus berendezések. Csak egy autós példa: kis VW Poloban tönkremegy a komfortelektronika, ezért nem lehet az ablakokat letekerni, a kis panel ára újonnan 180.000 HUF.
Valójában biztosan létezik középút a “mágneskapcsolók és az IC-k közt” de ilyet szerintem a mai cégekkel nem lehetne legyártatni.
Előbb legyen 100 évig működő ablakzár az ablakon (pl. Szépművészeti Múzeum ablakai) azután elég ha később kerül oda egy érzékelő kapcsoló is.
Szakos Péter says:
Aug 10, 2012
Kedves Kristóf! Nehéz röviden válaszolni felvetésére. Alapvetően, az, hogy nem relékkel, mágneskapcsolókkal oldjuk meg automatizálási feladataink közül azokat amelyek összetettebbek sok okra vezethető vissza:
Egy elektronikai eszköz, PLC vagy DDC: könnyebb, stabilabb, kisebb fogyasztású, programja-logikája könnyebben modosítható és nem utolsó sorban olcsóbb… ha azonos feladat megvalósítását hasonlítjuk össze.
A lényeg, hogy mindent az arra megfelelő eszközzel, módszerrel oldjunk meg.
Magam már régóta töröm a fejem a lakás “automatizálásán”, egyes funkciók vezérlésén. Meglévö épületnél nagy gond, hogy vagy cserélek mindent ami “müködik”, vagy végtelen sor kompatibilitási problémával találkozom. De a cikk ismét gondolkodóba ejtett, bármit cserélek (hiszen semmi sem tart örökké, még a VW Polo, vagy a teljesen mechanikus régi Bogár sem) gondolni kell az épületfelügyeleti rendszerre, elöbb-utóbb összeállhat egy kompatibilis rendszer. Könnyen legyintünk, hogy minek is, a rolót leengedem magam, a fütés elmegy a szobatermosztáttal. Ma viszont már nem mindegy, hogy mindez mennyi energiával. Kevesen látják ezt be, az automatizálás sokakanak csak valami kényelmi eszköz, mint a TV távirányítója.
Császár Róbert says:
Aug 30, 2012
Kristóf véleményérére reagálva:
- van az ismeretségbe olyan aki, neves autó márkáknak készít bérmunkába vezérlő elektronikát. AZ ő véleményét tolmácsolom: “Tudnánk jó, megbízható eszközt is gyártani nagyságrendileg 10-20% al drágábban, de a megrendelőnek az ár fontos.Nem áldoz rá ennyivel többet.” (saját megjegyzésem: és a javítás, alkatrész pótlás is jó üzlet)
A másik: én még a relés korszakban nőttem fel. nem győztük a beégett, elfáradt reléket kidobálni. Megfogadtuk, ha egyszer lesz más, azonnal lecseréljük. Jusson eszünkbe az első számítógép, ami még relékből épült fel: nem tudott egy 1-2 utasításnál többet végrehajtani, mert mindig elromlott benne 1-2 alkatrész.
Krebsz Péter says:
Oct 25, 2012
Jól látom, hogy a KNX buszos rendszer csak a részfeladatok között dolgozik és mindig gateway-ek vannak az egyes rendszerek között? Gondolok pl. a Dali vezérlésre, ami ha jól tudom saját buszprotokollt használ.
Vagy inkább azt kérdezném: teljes egészében KNX rendszerről beszélünk, vagy azért nem minden aktor meg szabályzó knx-es?
Debrődi Balázs says:
Oct 25, 2012
Kedves Péter!
A ház épületautomatizálási rendszere KNX alapokon nyugszik. Tehát minden eszköz képes kommunikálni KNX buszon keresztül, közvetlen illetve közvetett módon. A legtöbb eszköz közvetlenül, de pl ahogy említetted a DALI rendszer gatewayeken keresztül.
Többségben olyan eszközöket választottunk, amelyek gateway nélkül képesek a kommunikációra, így egy biztosabb, egységesebb rendszert alakíthattunk ki.
Így végülis mondhatjuk, hogy KNX rendszerről van szó, bővített elemekkel.
Természetesen itthon is látogatható lesz a ház, így ott helyben több dolgot, információt el tudunk mondani.
6 comments
Fáy Kristóf says:
Aug 8, 2012
Véleményem: gépjármű szakterületen tanulóként tudom, hogy ezen elektromos szabályozórendszerek mennyiféle hibalehetőséget rejtenek magukban. Sokszor felhozhatjuk érvnek ezek mellett, hogy a különféle szenzorok, elektromos berendezések elvüknél fogva száz évig ellátják a szolgálatukat, ámbár a mai nanotechnika (mely a kontrollerek révén az Odoo-ban is jelen van) arra szakosodik, hogyan lehet egy “homokórát” beleépíteni a panelokba, egy amolyan önmegsemmisítő berendezést, mely azután visszaszámlál, s idővel elrontja az adott készüléket.
Én mindarra esküszöm, amit a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban találhatsz, óriási relék, analóg műszerek és mechanikus berendezések. Csak egy autós példa: kis VW Poloban tönkremegy a komfortelektronika, ezért nem lehet az ablakokat letekerni, a kis panel ára újonnan 180.000 HUF.
Valójában biztosan létezik középút a “mágneskapcsolók és az IC-k közt” de ilyet szerintem a mai cégekkel nem lehetne legyártatni.
Előbb legyen 100 évig működő ablakzár az ablakon (pl. Szépművészeti Múzeum ablakai) azután elég ha később kerül oda egy érzékelő kapcsoló is.
Szakos Péter says:
Aug 10, 2012
Kedves Kristóf! Nehéz röviden válaszolni felvetésére. Alapvetően, az, hogy nem relékkel, mágneskapcsolókkal oldjuk meg automatizálási feladataink közül azokat amelyek összetettebbek sok okra vezethető vissza:
Egy elektronikai eszköz, PLC vagy DDC: könnyebb, stabilabb, kisebb fogyasztású, programja-logikája könnyebben modosítható és nem utolsó sorban olcsóbb… ha azonos feladat megvalósítását hasonlítjuk össze.
A lényeg, hogy mindent az arra megfelelő eszközzel, módszerrel oldjunk meg.
Szabó András says:
Aug 16, 2012
Magam már régóta töröm a fejem a lakás “automatizálásán”, egyes funkciók vezérlésén. Meglévö épületnél nagy gond, hogy vagy cserélek mindent ami “müködik”, vagy végtelen sor kompatibilitási problémával találkozom. De a cikk ismét gondolkodóba ejtett, bármit cserélek (hiszen semmi sem tart örökké, még a VW Polo, vagy a teljesen mechanikus régi Bogár sem) gondolni kell az épületfelügyeleti rendszerre, elöbb-utóbb összeállhat egy kompatibilis rendszer. Könnyen legyintünk, hogy minek is, a rolót leengedem magam, a fütés elmegy a szobatermosztáttal. Ma viszont már nem mindegy, hogy mindez mennyi energiával. Kevesen látják ezt be, az automatizálás sokakanak csak valami kényelmi eszköz, mint a TV távirányítója.
Császár Róbert says:
Aug 30, 2012
Kristóf véleményérére reagálva:
- van az ismeretségbe olyan aki, neves autó márkáknak készít bérmunkába vezérlő elektronikát. AZ ő véleményét tolmácsolom: “Tudnánk jó, megbízható eszközt is gyártani nagyságrendileg 10-20% al drágábban, de a megrendelőnek az ár fontos.Nem áldoz rá ennyivel többet.” (saját megjegyzésem: és a javítás, alkatrész pótlás is jó üzlet)
A másik: én még a relés korszakban nőttem fel. nem győztük a beégett, elfáradt reléket kidobálni. Megfogadtuk, ha egyszer lesz más, azonnal lecseréljük. Jusson eszünkbe az első számítógép, ami még relékből épült fel: nem tudott egy 1-2 utasításnál többet végrehajtani, mert mindig elromlott benne 1-2 alkatrész.
Krebsz Péter says:
Oct 25, 2012
Jól látom, hogy a KNX buszos rendszer csak a részfeladatok között dolgozik és mindig gateway-ek vannak az egyes rendszerek között? Gondolok pl. a Dali vezérlésre, ami ha jól tudom saját buszprotokollt használ.
Vagy inkább azt kérdezném: teljes egészében KNX rendszerről beszélünk, vagy azért nem minden aktor meg szabályzó knx-es?
Debrődi Balázs says:
Oct 25, 2012
Kedves Péter!
A ház épületautomatizálási rendszere KNX alapokon nyugszik. Tehát minden eszköz képes kommunikálni KNX buszon keresztül, közvetlen illetve közvetett módon. A legtöbb eszköz közvetlenül, de pl ahogy említetted a DALI rendszer gatewayeken keresztül.
Többségben olyan eszközöket választottunk, amelyek gateway nélkül képesek a kommunikációra, így egy biztosabb, egységesebb rendszert alakíthattunk ki.
Így végülis mondhatjuk, hogy KNX rendszerről van szó, bővített elemekkel.
Természetesen itthon is látogatható lesz a ház, így ott helyben több dolgot, információt el tudunk mondani.