Az Odoo automatizációja
Cikksorozatunk harmadik részében az Odoo automatizálási rendszerért mutatjuk be. Az automatizáció több szempontból is fontos szerepet tölt be a ház és lakóinak életében: növeli a komformitást, a biztonságot és maximalizálhatja az energiahatékonyságot.
Lényeges szempont volt a ház megtervezésénél, hogy a lehető legkényelmesebb megoldásokat a maximális energiahatékonysággal párosítsuk. A lakók tehát akár munkahelyükről, vagy külföldről, mobiltelefonjuk, számítógépük segítségével bármikor ellenőrizhetik a házat, leolthatnak egy égve felejtett villanyt, beállíthatják a kívánt hőmérsékletet, de arról is azonnali üzenetet kapnak, ha illetéktelen behatoló tartózkodik a házban. A részletekről később, most átfogóan az automatizálási rendszerről.
Nem hagyhattuk figyelmen kívül az igényt, miszerint a lehető legkönnyebben kezelhető rendszert válasszunk a kivitelezéshez, ez pedig az EIB/KNX. A betűszó olyan világszabványt takar, melynek lényege, hogy az egyes rendszerek – mint a világítás, árnyékolás, az épület hűtése és fűtése, a megfigyelés, hangosítás, multimédia és beléptetés – biztosan tudjanak kommunikálni egymással. A berendezés több platformról irányítható, okostelefonról, tabletről, érintőképernyőről, bármilyen felületről, internet segítségével. A rendszerben résztvevő készülékek egymással is kommunikálnak, mégpedig egy ún. buszon, azaz adatvezetéken, melyen egyenrangú partnerként cserélnek információt. A decentralizált rendszer további pozitív hozadéka, hogy elosztott intelligenciájú, vagyis bár tagjai összeköttetésben állnak egymással, de működésük nem függ a másiktól: ha az egyik berendezés elromlik, a többi ettől függetlenül, továbbra is hiba nélkül üzemel. Ebbe a rendszerbe később, személyes igény szerint új elemeket építhetünk.
A ház és a lakó kapcsolata
A rendszerbe háromféle módon lehet beavatkozni: kapcsolókon keresztül, a megszokott módon, érintőképernyő segítségével, illetve internetes eléréssel gyakorlatilag bárhonnan, számítógép, tablet vagy okostelefon használatával.
A hagyományos kezelési mód az emberek számára legjobban megszokott, így mindenképpen helyet kapott az Odoo-ban is. A kapcsolók segítségével csupán egyszerre egy elemet irányíthatunk Ez esetben a kommunikáció a rendszer és lakó között egyirányú – mi adunk utasítást, de információt már nem kapunk az adott egységtől.
Az érintőképernyő, mint fő kezelőfelület a ház kezeléséhez szükséges összes funkciót irányítja. Rajta keresztül kapunk információt a ház állapotáról, külső környezetéről, a BAS rendszer (Building Automation System) elemeinek aktuális értékeiről. Segítségével folyamatosan képben lehetünk a ház villamosenergia- és vízfogyasztásáról, arról, hogyan termelnek a napelemek, stb., továbbá a rögzített adatok segítségével utólag is ellenőrizhetjük azokat. Az érintőképernyő segítségével egyszerre több elemet is elérhetünk, akár az összes lámpát fel és lekapcsolhatjuk, állíthatjuk az egyes helyiségek hőmérsékletét, vagy az árnyékolók állását.
A távolabbi elérés előnyeit talán nem is kell részleteznünk. Utazásunk során, vagy akár munkahelyünkről is állíthatjuk a berendezések működését. Jelzést kapunk minden rendellenes mozgásról, tevékenységről, vagy meghibásodásról.
Nem csak a biztonság, de az energiahatékonyság szempontjából sem utolsó ez a lehetőség, hiszen előre beállíthatjuk az otthoni hőmérsékletet, hogy mire hazaérünk, megfelelő körülmények várjanak, lekapcsolhatjuk az égve felejtett villanyokat.
Automatizálás
Az Odoo automatizálása két szinten történik: az első az érzékelés, amely megállapítja az adott körülmények között szükséges és kívánatos állapotokat, ezeket az adatokat pedig továbbítja a döntéshozó egységek felé. A második szint tehát a döntéshozatal gyakorlatban történő megvalósítása.
Az érzékelés esetében az információ – a busz felé – egyirányú, míg a végrehajtás során a busz felől érkezik a parancs, több irányba.
Az egyes részterületek működése
A fényforrások szabályozása történhet természetesen manuálisan, akár a kapcsolók, akár az érintőképernyő, vagy a távszabályozó segítségével, de bizonyos beállítások segítségével automatikusan is szabályozható a ház világítása. Különböző fénymérő eszközök segítségével ugyanis a rendszer konstans fényerőre szabályozhatja az Odoo megvilágítását. Az árnyékolás már összetettebb folyamat, hiszen a rendszer folyamatos kapcsolatban áll a nem mindig kiszámítható időjárással. Erős napsütésben az árnyékolók automatikusan lehúzódnak, ezzel is védve az épületet a túlzott felmelegedéstől. Ha azonban az időjárás túl hideg, vagy szeles, az árnyékolók biztonsági pozícióba húzódnak. Ettől függetlenül persze lehetőség van manuális irányításra is, az érintőképernyő vagy a kapcsolók segítségével.
Az épület hűtését és fűtését alapvetően két forrás biztosítja. Az első, a levegő-víz típusú hőszivattyú látja el a HMV tartályt, saját vezérléssel rendelkezik, hiány esetén pótolja a meleg vizet, és a külső hőmérséklet alapján megfelelő meleg vagy hideg vizet keringtet a ház rendszerében. A második, passzív mód a napelemek segítségével történik: éjszaka hűvösebb, ezért a nappal felmelegedett vizet a napelemekre locsoljuk, így hűtve azokat. Nappal pedig ezt a hideg vizet használjuk fel a ház hűtésére. Télen a hideg, a napsugárzásnak köszönhetően padlóban felmelegedett vizet keringetjük, este pedig fűtésre használjuk.
A ház levegőcseréjéről, páratartalmának szabályozásáról légkezelő gondoskodik, amely zsaluk és pillangószelepek segítségével juttatja el a kezelt levegőt a megfelelő helyiségbe.
Az automatizálási rendszer a víztakarékosságot is segíti: a lakók figyelemmel kísérhetik, mennyi vizet fogyasztottak, továbbá ellenőrizni tudják az egyes tartályok vízszintét.
6 comments
Fáy Kristóf says:
aug 8, 2012
Véleményem: gépjármű szakterületen tanulóként tudom, hogy ezen elektromos szabályozórendszerek mennyiféle hibalehetőséget rejtenek magukban. Sokszor felhozhatjuk érvnek ezek mellett, hogy a különféle szenzorok, elektromos berendezések elvüknél fogva száz évig ellátják a szolgálatukat, ámbár a mai nanotechnika (mely a kontrollerek révén az Odoo-ban is jelen van) arra szakosodik, hogyan lehet egy “homokórát” beleépíteni a panelokba, egy amolyan önmegsemmisítő berendezést, mely azután visszaszámlál, s idővel elrontja az adott készüléket.
Én mindarra esküszöm, amit a Budapesti Elektrotechnikai Múzeumban találhatsz, óriási relék, analóg műszerek és mechanikus berendezések. Csak egy autós példa: kis VW Poloban tönkremegy a komfortelektronika, ezért nem lehet az ablakokat letekerni, a kis panel ára újonnan 180.000 HUF.
Valójában biztosan létezik középút a “mágneskapcsolók és az IC-k közt” de ilyet szerintem a mai cégekkel nem lehetne legyártatni.
Előbb legyen 100 évig működő ablakzár az ablakon (pl. Szépművészeti Múzeum ablakai) azután elég ha később kerül oda egy érzékelő kapcsoló is.
Szakos Péter says:
aug 10, 2012
Kedves Kristóf! Nehéz röviden válaszolni felvetésére. Alapvetően, az, hogy nem relékkel, mágneskapcsolókkal oldjuk meg automatizálási feladataink közül azokat amelyek összetettebbek sok okra vezethető vissza:
Egy elektronikai eszköz, PLC vagy DDC: könnyebb, stabilabb, kisebb fogyasztású, programja-logikája könnyebben modosítható és nem utolsó sorban olcsóbb… ha azonos feladat megvalósítását hasonlítjuk össze.
A lényeg, hogy mindent az arra megfelelő eszközzel, módszerrel oldjunk meg.
Szabó András says:
aug 16, 2012
Magam már régóta töröm a fejem a lakás “automatizálásán”, egyes funkciók vezérlésén. Meglévö épületnél nagy gond, hogy vagy cserélek mindent ami “müködik”, vagy végtelen sor kompatibilitási problémával találkozom. De a cikk ismét gondolkodóba ejtett, bármit cserélek (hiszen semmi sem tart örökké, még a VW Polo, vagy a teljesen mechanikus régi Bogár sem) gondolni kell az épületfelügyeleti rendszerre, elöbb-utóbb összeállhat egy kompatibilis rendszer. Könnyen legyintünk, hogy minek is, a rolót leengedem magam, a fütés elmegy a szobatermosztáttal. Ma viszont már nem mindegy, hogy mindez mennyi energiával. Kevesen látják ezt be, az automatizálás sokakanak csak valami kényelmi eszköz, mint a TV távirányítója.
Császár Róbert says:
aug 30, 2012
Kristóf véleményérére reagálva:
- van az ismeretségbe olyan aki, neves autó márkáknak készít bérmunkába vezérlő elektronikát. AZ ő véleményét tolmácsolom: “Tudnánk jó, megbízható eszközt is gyártani nagyságrendileg 10-20% al drágábban, de a megrendelőnek az ár fontos.Nem áldoz rá ennyivel többet.” (saját megjegyzésem: és a javítás, alkatrész pótlás is jó üzlet)
A másik: én még a relés korszakban nőttem fel. nem győztük a beégett, elfáradt reléket kidobálni. Megfogadtuk, ha egyszer lesz más, azonnal lecseréljük. Jusson eszünkbe az első számítógép, ami még relékből épült fel: nem tudott egy 1-2 utasításnál többet végrehajtani, mert mindig elromlott benne 1-2 alkatrész.
Krebsz Péter says:
okt 25, 2012
Jól látom, hogy a KNX buszos rendszer csak a részfeladatok között dolgozik és mindig gateway-ek vannak az egyes rendszerek között? Gondolok pl. a Dali vezérlésre, ami ha jól tudom saját buszprotokollt használ.
Vagy inkább azt kérdezném: teljes egészében KNX rendszerről beszélünk, vagy azért nem minden aktor meg szabályzó knx-es?
Debrődi Balázs says:
okt 25, 2012
Kedves Péter!
A ház épületautomatizálási rendszere KNX alapokon nyugszik. Tehát minden eszköz képes kommunikálni KNX buszon keresztül, közvetlen illetve közvetett módon. A legtöbb eszköz közvetlenül, de pl ahogy említetted a DALI rendszer gatewayeken keresztül.
Többségben olyan eszközöket választottunk, amelyek gateway nélkül képesek a kommunikációra, így egy biztosabb, egységesebb rendszert alakíthattunk ki.
Így végülis mondhatjuk, hogy KNX rendszerről van szó, bővített elemekkel.
Természetesen itthon is látogatható lesz a ház, így ott helyben több dolgot, információt el tudunk mondani.