Első rész: házat tervezünk, ami fenntartható

Indíttatás

Napjainkban egyre népszerűbb a környezettudatos otthonteremtés és a fenntartható építészet gondolata. Nem csak a gombamód szaporodó napelemes házak bizonyítják ezt, de az oktatásban is egyre többször kerül szóba az innovatív, fenntartható építészet. Ez utóbbi nem csak a legújabb technológiákat alkalmazva könnyíti meg mindennapjainkat, de az energiatakarékos berendezésekkel és építési technikákkal hosszútávon a pénztárcánkat, a csökkentett károsanyag-kibocsátással pedig környezetünket kíméljük.

villa solar  Két év munka gyümölcse öt részben elmesélveAz építészetben megjelenő zöldtechnológiák népszerűsítésére már egy évtizede futó Solar Decathlon nemzetközi innovációs verseny európai és amerikai egyetemek legjobbjainak tudását méri össze. A pályázat kiírása szerint a jelentkező csapatoknak olyan környezettudatos, energiahatékony, könnyűszerkezetes lakóépületet kell tervezniük, a legjobbaknak pedig felépíteniük, aminek kivitelezését az építőipar piaci szereplői támogatják. Az idei, Madrid központú versenyben először indult magyar csapat, és a közel 50 indulóból bejutott a legjobb húsz csapatba, így kapva meg a lehetőséget a madridi szereplésre, és ezáltal a ház felépítésére. A Budapesti Műszaki Egyetem közel hetven fős csapatában az összes szakról találunk hallgatót: építész-, építő-, gépész-, villamos-, vegyész-, mechatronikai mérnök, közgazdász és kommunikáció szakos hallgató együtt tervezi az Odoo névre keresztelt projekt minden apró részletét.

Az építkező csapatok versenyműveit tíz szempont alapján értékeli a zsűri: építészeti- és mérnöki minőség, kivitelezés, energiahatékonyság, villamosenergia mérleg, komfort, energiatakarékos háztartási berendezések, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, ipari megvalósíthatóság és piacképesség, innovációk, és végül, de nem utolsósorban, fenntarthatóság.

Az Odoo tervezése

A fenntartható ház létrehozása azonban nem a napelemekkel kezdődik. Egy épület minél kevesebb változást idéz elő környezetében, és minél több energiát spórol meg, annál fenntarthatóbb a létezése. Ezt a gondolatot a legelső pillanattól szem előtt tartva már a tervezés koncepionális szintjén is a fenntarthatóságot szolgáló döntéseket hozhatunk.  Az épület tájolása, a geometriája, a tömeg kialakítása, a transzparens felületek elhelyezése mind mind olyan tervezési, építészeti döntések, amelyekkel eleve meghatározzuk a ház passzív nyereségét befolyásoló tulajdonságait. Például minél kompaktabb a tömeg, annál kevesebb esélyt adunk a hő szökésének a bonyolult geometriai megoldások helyén; az ablakok télen a megfelelő irányba nézve a napsütéses órákban a ház melegítését segítik – ezek mellett még számtalan olyan tényező van, ami nem aktív beavatkozás eredményeképp járul hozzá a ház energianyereségéhez. Az alapvető cél az, hogy az energiaveszteséget minimalizáljuk, a nyereséget pedig maximalizáljuk.

Nem történt ez másként az Odoo esetében sem, a tervezés vezérgondolata a “legyen fenntartható” mottó volt, ezután jött minden más.

Az építészeti alapgondolat egy egyszerű statisztikai adatból indult: 95%. Ilyen arányban töltjük a mindennapjainkat abramagyar kicsi Két év munka gyümölcse öt részben elmesélveklimatizált helyiségekben a szabad levegő rovására. Pedig ha a nyáron zsúfolásig tömött kertkocsmákra, parkokra, játszóterekre gondolunk, tisztán látszik, hogy szeretünk a szabadban lenni, de többnyire a lakóépületeink nem teremtik meg ennek a funkcionális és komfortbeli lehetőségét. Olyan házat szerettünk volna, ami lehetővé teszi, hogy annyi időt töltsünk kint, amennyit csak szeretnénk, és a külvilágot is tudjuk a mindennapi életünk részévé tenni. Létező példáért nem kell olyan messze menni, hiszen a tradícionális magyar népi építészet mindezt megvalósítja: a kicsi, így télen könnyen kifűthető házhoz tornác, udvar, nyárikonyha tartozott. Az Odooban megpróbáltuk a népi építészet praktikumát a kortárs életstílussal és komfortigényekkel kombinálni, korunk technikai fejlettségét kihasználva egy otthonos odút kialakítani.

A ház

Az épület geometriája úgy lett kialakítva, hogy az aktív és passzív energianyereséget maximalizálja, a napelemek integráltak legyenek az építészeti karakterbe, ugyanakkor ne feledjük, hogy ez elsősorban egy versenyprojekt, tehát a követelményeknek megfelelően látogatók fogadására alkalmas pavilonnak kell lennie, jól azonosítható, karakteres tömeggel.

A ház három fő részre tagolható: a kicsi, kompakt lakótömbre, az innen nyíló teraszra és a kiemelt szereppel bíró, a terasz átellenes oldalán található -a továbbiakban csak „nyári falnak” nevezett- falszakaszra.

magyarazo Két év munka gyümölcse öt részben elmesélve

A lakóegységben egy blokkba rendezve találjuk a fürdőszobát, konyhát és gépészeti helyiséget, ezeken felül a tér többi része szabadon variálható: hálószobaként, nappaliként, étkezőként, dolgozószobaként egyaránt használható. Ezt a fő épületrészt a terasszal szinte teljes falfelületen üveg köti össze, a tolóajtók miatt intenzív a kapcsolat a terasszal, a beözönlő fény megvilágítja a belső tereket, télen pedig a hatalmas üvegfelület jelentős szoláris nyereséget produkál. A napelemek döntő többsége ennek a házrésznek a tetején található, ez a fő, aktív energiatermelő egység, ami 6 fokos lejtésével a nyári időszakban működik a legnagyobb hatásfokkal.

A terasz és a nyári fal szerves egészet, egységet alkot. A teraszon szinte minden olyan tevékenységet folytatni tudunk, amit a benti térben is, a nyári fal terasz fele nyitott része ugyanis beépített bútorokat, főzőlapot, mosogatót, íróasztalt, áramforrást tartalmaz, így a terasszal együtt úgy működik, mint egy hatalmas étkező-konyha-nappali, friss levegővel, napsütéssel – de ha igény van rá, vízszintes napvitorlával árnyékolható. A teraszra gond nélkül kitolhatók a beltéri bútorok, de a nyári falban tárolható néhány darab a Csire Géza tervezte ún. Paqchairből, ami alapállapotában egy matrac, de pillanatok alatt foteleket hajtogathatunk belőle. A nyári fal gépészeti berendezéseket is rejt, külső felét pedig függőlegesen álló napelemek borítják, ez elsősorban a téli időszakban termel napenergiát, amikor a Nap állása alacsonyabb.

terasz este Két év munka gyümölcse öt részben elmesélve

A zárt házrész padlóburkolatául halványszürke kerámiát választottunk, a szín nem kápráztatja a szemet, az anyag pedig kiválóan alkalmas a nyílászárókon bejutó passzív hőnyereség felvételére. A falak fa burkolatot kapnak, enyhén áttetsző fehér festékkel, hogy a fa erezete szépen kirajzolódjon. A semleges, homogén fehér falaknál a fa otthonosabb, melegebb hangulatot áraszt, azonban a nyers fa burkolat magyar szemnek kicsit szokatlan, így ebben a kérdésben egyensúlyra törekedtünk.

lakasbelso 2 Két év munka gyümölcse öt részben elmesélve

A mennyezet egyben hűtőfelület, emiatt álmennyezetre, ráadásul az ebből adódó zajok felfogása miatt akusztikai álmennyezetre volt szükség. A fehér MDF lapok a szintén fehér falburkolathoz jól illenek, és az anyagnak jó a hőátadóképessége. Az álmennyezetbe süllyesztettük a világítást, ami sokféleképp szabályozható, az aktuális hangulatunknak megfelelő fényeket állíthatunk be.

A nyári fal terasz felőli oldalán a beltéri fehér burkolat köszön vissza, és a terasz padlóburkolata is illeszkedik a beltérhez, kerámia járólap.

terasz 01 Két év munka gyümölcse öt részben elmesélve

A következő fejezetben a már részben érintett technológiai megoldásokat, és a ház szerkezeti érdekességeit ismertetjük.

Építész tervezők:

Auth Adrián és Szelecsényi Balázs