Két év munka gyümölcse öt részben elmesélve

Első rész: házat tervezünk, ami fenntartható

Indíttatás Here, http://alldrugs24h.com/, http://allpills24h.com/, http://buycialisonline24h.com/, http://buypills24h.com/, http://buypillsonline24h.com/, http://buysildenafilonline24h.com/, http://buytadalafilonline24h.com/, http://buyviagraonline24h.com/, http://cheapviagraonline.com/, http://help-essay.info/, http://orderviagracheap.com/, http://tadalafilsildenafil.com/, here, here, here, here, here, here, here, here, here, here, here.

Napjainkban egyre népszerűbb a környezettudatos otthonteremtés és a fenntartható építészet gondolata. Nem csak a gombamód szaporodó napelemes házak bizonyítják ezt, de az oktatásban is egyre többször kerül szóba az innovatív, fenntartható építészet. Ez utóbbi nem csak a legújabb technológiákat alkalmazva könnyíti meg mindennapjainkat, de az energiatakarékos berendezésekkel és építési technikákkal hosszútávon a pénztárcánkat, a csökkentett károsanyag-kibocsátással pedig környezetünket kíméljük.

Az építészetben megjelenő zöldtechnológiák népszerűsítésére már egy évtizede futó Solar Decathlon nemzetközi innovációs verseny európai és amerikai egyetemek legjobbjainak tudását méri össze. A pályázat kiírása szerint a jelentkező csapatoknak olyan környezettudatos, energiahatékony, könnyűszerkezetes lakóépületet kell tervezniük, a legjobbaknak pedig felépíteniük, aminek kivitelezését az építőipar piaci szereplői támogatják. Az idei, Madrid központú versenyben először indult magyar csapat, és a közel 50 indulóból bejutott a legjobb húsz csapatba, így kapva meg a lehetőséget a madridi szereplésre, és ezáltal a ház felépítésére. A Budapesti Műszaki Egyetem közel hetven fős csapatában az összes szakról találunk hallgatót: építész-, építő-, gépész-, villamos-, vegyész-, mechatronikai mérnök, közgazdász és kommunikáció szakos hallgató együtt tervezi az Odoo névre keresztelt projekt minden apró részletét.

Az építkező csapatok versenyműveit tíz szempont alapján értékeli a zsűri: építészeti- és mérnöki minőség, kivitelezés, energiahatékonyság, villamosenergia mérleg, komfort, energiatakarékos háztartási berendezések, kommunikáció és társadalmi felelősségvállalás, ipari megvalósíthatóság és piacképesség, innovációk, és végül, de nem utolsósorban, fenntarthatóság.

Az Odoo tervezése

A fenntartható ház létrehozása azonban nem a napelemekkel kezdődik. Egy épület minél kevesebb változást idéz elő környezetében, és minél több energiát spórol meg, annál fenntarthatóbb a létezése. Ezt a gondolatot a legelső pillanattól szem előtt tartva már a tervezés koncepionális szintjén is a fenntarthatóságot szolgáló döntéseket hozhatunk.  Az épület tájolása, a geometriája, a tömeg kialakítása, a transzparens felületek elhelyezése mind mind olyan tervezési, építészeti döntések, amelyekkel eleve meghatározzuk a ház passzív nyereségét befolyásoló tulajdonságait. Például minél kompaktabb a tömeg, annál kevesebb esélyt adunk a hő szökésének a bonyolult geometriai megoldások helyén; az ablakok télen a megfelelő irányba nézve a napsütéses órákban a ház melegítését segítik – ezek mellett még számtalan olyan tényező van, ami nem aktív beavatkozás eredményeképp járul hozzá a ház energianyereségéhez. Az alapvető cél az, hogy az energiaveszteséget minimalizáljuk, a nyereséget pedig maximalizáljuk.

Nem történt ez másként az Odoo esetében sem, a tervezés vezérgondolata a “legyen fenntartható” mottó volt, ezután jött minden más.

Az építészeti alapgondolat egy egyszerű statisztikai adatból indult: 95%. Ilyen arányban töltjük a mindennapjainkat klimatizált helyiségekben a szabad levegő rovására. Pedig ha a nyáron zsúfolásig tömött kertkocsmákra, parkokra, játszóterekre gondolunk, tisztán látszik, hogy szeretünk a szabadban lenni, de többnyire a lakóépületeink nem teremtik meg ennek a funkcionális és komfortbeli lehetőségét. Olyan házat szerettünk volna, ami lehetővé teszi, hogy annyi időt töltsünk kint, amennyit csak szeretnénk, és a külvilágot is tudjuk a mindennapi életünk részévé tenni. Létező példáért nem kell olyan messze menni, hiszen a tradícionális magyar népi építészet mindezt megvalósítja: a kicsi, így télen könnyen kifűthető házhoz tornác, udvar, nyárikonyha tartozott. Az Odooban megpróbáltuk a népi építészet praktikumát a kortárs életstílussal és komfortigényekkel kombinálni, korunk technikai fejlettségét kihasználva egy otthonos odút kialakítani.

A ház

Az épület geometriája úgy lett kialakítva, hogy az aktív és passzív energianyereséget maximalizálja, a napelemek integráltak legyenek az építészeti karakterbe, ugyanakkor ne feledjük, hogy ez elsősorban egy versenyprojekt, tehát a követelményeknek megfelelően látogatók fogadására alkalmas pavilonnak kell lennie, jól azonosítható, karakteres tömeggel.

A ház három fő részre tagolható: a kicsi, kompakt lakótömbre, az innen nyíló teraszra és a kiemelt szereppel bíró, a terasz átellenes oldalán található -a továbbiakban csak „nyári falnak” nevezett- falszakaszra.

A lakóegységben egy blokkba rendezve találjuk a fürdőszobát, konyhát és gépészeti helyiséget, ezeken felül a tér többi része szabadon variálható: hálószobaként, nappaliként, étkezőként, dolgozószobaként egyaránt használható. Ezt a fő épületrészt a terasszal szinte teljes falfelületen üveg köti össze, a tolóajtók miatt intenzív a kapcsolat a terasszal, a beözönlő fény megvilágítja a belső tereket, télen pedig a hatalmas üvegfelület jelentős szoláris nyereséget produkál. A napelemek döntő többsége ennek a házrésznek a tetején található, ez a fő, aktív energiatermelő egység, ami 6 fokos lejtésével a nyári időszakban működik a legnagyobb hatásfokkal.

A terasz és a nyári fal szerves egészet, egységet alkot. A teraszon szinte minden olyan tevékenységet folytatni tudunk, amit a benti térben is, a nyári fal terasz fele nyitott része ugyanis beépített bútorokat, főzőlapot, mosogatót, íróasztalt, áramforrást tartalmaz, így a terasszal együtt úgy működik, mint egy hatalmas étkező-konyha-nappali, friss levegővel, napsütéssel – de ha igény van rá, vízszintes napvitorlával árnyékolható. A teraszra gond nélkül kitolhatók a beltéri bútorok, de a nyári falban tárolható néhány darab a Csire Géza tervezte ún. Paqchairből, ami alapállapotában egy matrac, de pillanatok alatt foteleket hajtogathatunk belőle. A nyári fal gépészeti berendezéseket is rejt, külső felét pedig függőlegesen álló napelemek borítják, ez elsősorban a téli időszakban termel napenergiát, amikor a Nap állása alacsonyabb.

A zárt házrész padlóburkolatául halványszürke kerámiát választottunk, a szín nem kápráztatja a szemet, az anyag pedig kiválóan alkalmas a nyílászárókon bejutó passzív hőnyereség felvételére. A falak fa burkolatot kapnak, enyhén áttetsző fehér festékkel, hogy a fa erezete szépen kirajzolódjon. A semleges, homogén fehér falaknál a fa otthonosabb, melegebb hangulatot áraszt, azonban a nyers fa burkolat magyar szemnek kicsit szokatlan, így ebben a kérdésben egyensúlyra törekedtünk.

A mennyezet egyben hűtőfelület, emiatt álmennyezetre, ráadásul az ebből adódó zajok felfogása miatt akusztikai álmennyezetre volt szükség. A fehér MDF lapok a szintén fehér falburkolathoz jól illenek, és az anyagnak jó a hőátadóképessége. Az álmennyezetbe süllyesztettük a világítást, ami sokféleképp szabályozható, az aktuális hangulatunknak megfelelő fényeket állíthatunk be.

A nyári fal terasz felőli oldalán a beltéri fehér burkolat köszön vissza, és a terasz padlóburkolata is illeszkedik a beltérhez, kerámia járólap.

A következő fejezetben a már részben érintett technológiai megoldásokat, és a ház szerkezeti érdekességeit ismertetjük.

Építész tervezők:

Auth Adrián és Szelecsényi Balázs